Tudatosság-spontaneitás-intimitás
Mikor ezt a cikket elolvastam, felmerült bennem, hogy ezek szerint az életem nagy döntései, amiket "spontán" hoztam meg, lehet hogy ugyanakkor tudatosak voltak?!
Mikor ezt a cikket elolvastam, felmerült bennem, hogy ezek szerint az életem nagy döntései, amiket "spontán" hoztam meg, lehet hogy ugyanakkor tudatosak voltak?!
Egészen konkrétan szinte semmi nem lett persze, ahogyan ebből sem, a "tudatosság" fejlesztése jegyében, helyette viszont kifestettem a fürdőszobát spontán:)
...most lett vége, én pedig kényszeresen ragadtam magamhoz a billentyűket, hogy gyorsan tisztába tegyem a bennem kavargó érzéseket.
Miért nem lehet úgy, hogy én írok, te pedig - ha (fel)ismersz is engem - csendben olvasod és nem szembesítesz azzal, amit találtál?:(
2007-ben vágott volt (kb. 1,5 m-es ezüstfenyő); én faragtam be egymagam (majd meggebedtem, de rettentő büszke voltam magamra)
2008-ban vágott volt (kb. 2 m-es normand fenyő); én faragtam be egymagam (majd meggebedtem, de rettentő büszke voltam magamra)
2009-ben nem volt karácsonyfánk, mert "csak" (nincs kedvem írni róla).
2010-ben földlabdás volt (kb. 80 cm-es eszüstfenyő; Bandita apukájának a kertjébe került, de nem fogta meg a talajt)
2011-ben megint nem volt karácsonyfánk, mert "csak" (nincs kedvem írni róla).
2012. ???
...amit a Doktornő intézett Holdviolához (nem volt gondolkodási idő, rögtön kellett válaszolni):
...mert hát az úgy volt, hogy - mivel aznap reggel érkezett meg a várt jutalom - ebédidőben muszáj volt vásárolnom valami szépet; leginkább fekete farmerszoknyát szerettem volna szerválni magamnak. Ez sikerült is, csak hogy ráadásnak megtaláltam ezt a gyönyörűséges pink csodát, utána pedig a Calzedoniaban ezt a harisnyát, és utóbbiak máris eldöntötték a "mit vegyek fel este a koncertre?" - kérdést ♥ Hisz most már muszáj volt pink rövidgatyát húzni és hozzá talpig feketét, csini új harisnyát:) Kivéve persze ezt a két csodát, amit persze szépen elrejtettem magamon azért♥
Mert ugye belátható, hogy bár rajtam kívül senki nem tudta, mi van a ruha alatt, én tudtam! Ez pedig már elég volt ahhoz, hogy mosolyra húzódjon a szám, mint egy rossz gyereknek, aki valami huncutságot takargat:)
Hát én örültem ezerrel egész tegnap este, de úgy:)
Hol is kezdjem, nem is tudom hirtelen.
Szerdán délután lenézett hozzánk Bandita apukája, mert már jó pár hétvége kimaradt és még jó pár hétvégén nem is tud jönni, ezért ez volt a mentő ötletünk.
Jól van, te biztos tudtad, nekem a YouTube segített*. Alakul már a kazetta, szerintem már majdnem minden számát felleltem.
Micsoda hülyeség már: mész az utcán, mondod a gyereknek, hogy szeretnél még sétálni egy kicsit, ne menjünk vissza a lakásba még; mire ő azt mondja neked, hogy inkább forduljunk a következő saroknál haza-irányba, mert ő már vacsizna.
Mobilról beágyazni és linkelni nem tudok, ezért most csak anélkül hangosan gondolkodok:
Te most biztos azt kérdeznéd tőlem, mit foglakozok ezzel már? Nekem viszont ez most nagyon fontos, nem véletlenül.
A kedves kommentelőnek hála meglett viszont egy másik szám egy másik kazettáról, amit az általános iskolában megismert és majdnem férjem lett-fiúmtól kaptam!
Annak is csak a dallamára emlékeztem, erre most beazonosíthattam♥
Megvan a régen keresett kedves kazettámról az egyik legeslegeslegjobban utált szám, amit mindig elpörgettem, mert a picsa tudja miért:)
Vajon miért pont ezek a számok maradtak meg bennem egy összevissza-mindenfélét tartalmazó válogatás-kazettáról? Mi a közös bennük?
Te is arra gondolsz most, amire én?
Szerinted hogyan tudnám meglelni azt a régi kedves kazettát?
Egész nap ezen gondolkodva beugrott még néhány szám róla♥
Fel vagyok dúlva, aminek az eredményeképpen kipattantam az ágyból úgy, de úgy megírni ezt, mert nem bírom ki...
Szóval mikor kislány voltam (értsd: 10-15 között valahol, de közelebbi dátumot nem tudok sajnos) apáék még forgalmaztak kazettákat is a boltban, én pedig lenyúltam kölcsönvettem a készletből egy válogatáskazettát, amin külföldi slágerek voltak. Rengeteg volt rajta, az egészet nagyon szerettem, de két dalért különösen oda voltam.
A baj az, hogy általában ez úgy szokott lenni, hogy hallgatom a zenét egyszer-kétszer-sokszor, de - főleg, ha külföldi - nem jutok el addig, hogy tudatosítsam magamban az előadót és a címet, mert hiszen "úgyis megvan, nem kell keresni". Persze annyiszor beszoptam már ezzel... Így volt ez azzal kazettával is, hiszen egy napon apa visszavette, hogy eladja a boltban; mivel pedig nem tudtam, hogy eladja, mert iskolában voltam, hazaérve már nem volt lehetőségem megmenteni a dalok előadóját és címét sem, így ott maradtam két kedves szám emlékével picsogva:(
Pár éve, hosszas nyomozás után, már az internet világában, az emlékeimben élő refrén alapján egy napon megleltem a második kedvenc számom erről a kazettáról (amiről aztán megtudtam, hogy eredetileg nem is Mr. Big, hanem "csak" feldolgozták, de ez számomra nem kisebbíti az értékét, mert ettől még nekem ez a legtutibb cover, sőt még az eredetinél is jobban bejövős)♥
Az első kedvenc számot szépen elgyászoltam, mert annak már a szöveg-foszlányai is a múlt homályába vesztek az idővel, csak a dallama él(t) élénken bennem, ami alapján ugye keresni a neten nehéz:(.
Na jó, csak egész kicsi köze van a szexhez az alábbinak, mégpedig az, hogy mikor ezt hallgatom, az mindig annyira beindít. Olyan simogatós.
Szerinted Holdviola anyukája mikor lesz hajlandó végre elfogadni, hogy Holdviola nem vesz részt ebben a kampányszerű temetőjárós bohóckodásban? Mikor fogja megérteni, hogy Holdviola mindig akkor megy ki a temetőbe, mikor ő úgy érzi, hogy most ki szeretne menni?
Na és azt mikor fogja Holdviola anyukája megérteni, hogy a Papihoz nem megy ki Holdvila a temetőbe sosem, mert a temetőben a halottak vannak, a Papi pedig "nem halt meg"?! Holviola emlékeiben úgy él a Nagypapája, ahogy utoljára látta. Kint ül a ház előtt a hokedlin és pucolja a krumlit a vasánapi ebédhez; nem egy hideg sírban fekszik.
A faszér' nem lehet ezt felfogni és faszér' kell velem 8 éve mindig ugyanazt a cirkuszt végigcsinálni?!
Elmondom, mi a baj. Az a baj, hogy - bár alapvetően nem vagyok amolyan tárgyakhoz ragaszkodós fajta - bizonyos tárgyaktól valamiért mégis nehezen válok meg, de hogy éppen mitől és miért, abban általában semmi logika nincsen (a kivülálló számára).
Felismerni, megérteni, elengedni
Szerettem volna közkinccsé tenni a belőle készült jegyzeteimet, de az van, hogy az első rész publikálása közben rájöttem, hogy nem esik jól írni róla, mert felkavar. Így inkább az egész cuccot learchiváltam a picsuba; ha érdekel, kérd priviben és átlövöm mail-ben. A könyv amúgy is tök jó, olvasd el azt inkább (lásd. a linket), sokkal jobban jársz azzal szerintem.
Szóval a Doktornő hétfőn reggel 9 órára adott időpontot, és mivel ezt telefonon, részemről elég kutyafuttában beszéltük meg, nem is gondoltam bele ennek a jelentőségébe mélyebben.