Életfogytiglan
Az ágy közös,
A párna nem.
Semmi. Minden.
6 hónap
Most végeztem a munkámmal, indulnom kellene haza, de annyira fáradt vagyok, hogy legszívesebben csak átmennék a főnök irodájába aludni egyet. Inkább írok, mert mindig csak halogatom, gyűlnek a szavak a (szív)kamrában. Tényleg nem vagyok normális amúgy, hogy masszázs után még visszajöttem dolgozni, megfejteni egy Európai Uniós előzetes döntéshozatali eljárásban hozott végzést, mintha jobb dolgom nem volna este 7 után. Oké, mert megígértem a társosztálynak, hogy legkésőbb szerdán megkapják az anyagot véleményezésre. Csütörtök lett belőle, mégis úgy élem meg, hogy végső soron szinte tartottam a szavam, hiszen este 6 után már úgysem nyúltak volna hozzá, de legalább reggel ott találják a postafiókban. Csak kínszenvedés volt egyébként, ki a franc lenne még ilyenkor hatékony, én sem, kalandozó figyelemmel kiokoskodtam valamit, meglátjuk, mire elég. Más.
Nyitva
Évek óta egyedül járok moziba. Ez alól azok a filmek jelentenek kivételt, amiket családi program keretében együtt nézünk meg. Na ez nem olyan volt. Bár Bandita egyre élénkebb érdeklődést mutat a szex iránt, a házasság mibenléte, a párkapcsolati problémák, a vágy ébren tartása és hasonló témák még nem hozzák lázba. Engem pedig nem hozott lázba a gondolat, hogy erre a filmre a fiammal üljek be. Furcsa egyébként, hogy bár alapvetően nem csinálok ügyet abból, hogy a mozizás számomra magányos műfaj, most mégis szomorúan indultam el, mert szívesebben néztem volna a párommal kéz a kézben, vagy legalább egy baráttal, ismerőssel, akivel aztán beszélgethetünk is róla.
Mivel ez nem tudott teljesülni, írjam meg.
Nem kell mindig mindent kimondani
...de ahhoz, hogy erre rájöjjek, meg kellett tanulnom bármit kimondani.
(F)esztelenség
Miután reggeli közben a legjobb barátommal hosszasan elmélkedtünk arról a telefonban, hogy a hetente végzett önkielégítéseink számából lehet-e következtetni a libidónkra, és vajon partnerrel is ilyen gyakran kívánnánk-e szexet, sokadjára állapítottuk meg nevetve, milyen jó, hogy vagyunk egymásnak.
(Igen, válik a legjobb barátom, én pedig nagyon büszke vagyok rá, hogy volt ereje kitenni a pontot, két táskával visszaköltözni az anyukájához és kezdeni mindent nulláról.)
Találkozó
...persze maradhatunk itt is, ha szeretsz zsírgőzben ücsörögni.
Felesleges szúrkapiszka, nincs rá szükségem.
Magam ura
Tökéletesen berendezett skandináv életedben csak álmodozhatsz arról, hogy önmagad legyél.
Ez lesz az egyik kedvenc filmem, nagyon szerettem ezt a férfit. Az én folytatásomban hazamegy, összepakol, elköltözik, kivesz egy lakást, felépíti magát újra, megéli a szerelmet felnőtt fejjel, és megtudja végre, hogy milyen érzés szombat délután szeretkezni a konyhapulton.
Mindig elhúzódtam
Leltározáskor hiányként mutattam ki anno az orális szexet is, mint olyasmit, amit nélkülözni nem szeretnék egy kapcsolatban. Tapasztalatom inkább az adásban van, hiszen a nyalás elől mindig nagyon hamar elhúzódtam. Most azért szeretnék írni róla megint, mert változott a véleményem, leginkább egy SB-nél folytatott tavaszi beszélgetés hatására.
"A nő nem azt akarja, amit mond"
Én igazán csak nézelődni szerettem volna egy kicsit a könyvesboltban, ehhez képest második napja próbálom kiheverni a traumám.
Függés vs függőség
Most mesélte el a Feri Atya egy előadásban, hogy a kötődő szeretet sajátja a függés, de nem a függőség. Függök a másiktól, hiszen pl. a hangulatomat befolyásolja az övé, nem lehetek jókedvű, ha egyszer a szerelmem bánatos, stb., viszont ez a függés összeegyeztethető a szabadsággal, míg a függőség nem, utóbbi éppen ezért kifejezetten ellenjavallt.
Na jó, megint tanultunk valamit. Ezek szerint nekem nem a függéssel, hanem a függőséggel van bajom, amikor azt mondom, hogy nem a házasságtól írtózok, hanem attól, amit emberek csinálnak belőle.
Én az enyém, te a tied, és boldogan élünk, míg meg nem halunk, lehetőleg azt is szex közben, végelgyengülésben:)
Kell még azért ez a "változás"-záradék is a szerződésbe biztos, ami biztos: "Ha vége van, akkor egyszerűen szólj, hogy vége, és kész. Vagy hogy most már el akarsz menni. De nem kell az ajtót bevágnod magad után, csöndesen is becsukhatod."
Szerelem és a többi (leginkább a nincsekről és Szúrós Szeműről)
Mondjuk kezdjük azzal, hogy csoportosítsunk, mert a rendszerezés fontos.
A dédelgetős szép álom és a valóság
Van, amit mégis rögzítenem "kell", leginkább azért, mert nem értem, viszont mire leírom, hátha megértem.
Mikor álmomban együtt vagyunk, nem félek; képes vagyok őszintén és nyíltan beszélni az érzéseimről és szükségleteimről, el tudom mondani, hogy mit szeretnék, mit tegyen, hogyan jó nekem, és így tesz ő is. Elejétől fogva így volt, ha róla álmodtam, az ilyen volt: kölcsönösen fesztelen, elfogadó, "gátlástalan" szeretkezések, mind tevőlegesen, mind verbálisan. Érts ez alatt, hogy ami ott és akkor vágyként megfogalmazódott bennünk, azt kommunikáltuk egymás felé és meg is éltük. Ezt onnan tudom, hogy álmomban nem féltem, és rajta sem éreztem félelmet. Arra gondolok, hogy ez azért lehet, mert ilyen szintű biztonságos, elfogadó és őszinte kapcsolatra vágyom, ezért nyilván ilyennek élem meg álmomban. Változás viszont ezeknek a vágyaknak a természetében volt/van (nyilván az én lelkiállapotom mentén). Például az orális kényeztetés nem volt evidencia még álmomban sem rögtön, amikor már mégis, akkor viszont kifejezésre is juttatta felém (ez volt előbb), majd én is felé. Először úgy jelent meg, hogy én részesítettem ebben*. Leírom, mert annyira jól esik leírni: igen, az a bizonyos vágyott, "finom és szeretetteljes szopás" ezekben az álmokban jelent meg először a gyógyulásommal, és jajaúristen, de jó mindig:)
Új fejlemény (és akkor a pénteki álmomról részletesebben):
Intimitás a szexben és azon kívül (update)
A tranzakcióanalízis intimitás-fogalma megint:
Kommunikációs partnerünkkel nyílt, hátsó célok és titkos üzenetek nélküli tranzakciókat váltunk, őszintén és cenzúrázatlanul kifejezve érzéseinket és szükségleteinket.
Én pedig most ennek kapcsán azon morfondírozok, hogy mindezt hol és hogyan kell elkezdeni? Kezdem az ágyban, aztán azon kívül szex-témában, majd próbálom kiterjeszteni a hétköznapi kommunikációra, vagy kezdem először a hétköznapi kommunikációban, aztán egyszer csak már szex-témában és az ágyban is tudunk igazán őszinték lenni? Esetleg egy induló kapcsolatot lehet erre az alapra helyezni, és párhuzamosan haladva megpróbálni fejlődni ezekben?
Leltár: hiány
Mindig finomkodok, mindig csak utalgatok, unom már ezt. Szeretnék most egy kicsit gátlástalanabbul írni arról, mi hiányzik nekem leginkább (a szexre vonatkoztatva), és mivel éppen nincs sok munkám, miért ne tenném éppen most a magam szentimentális, infantilis módján, kicsit példálózva? :)