Az ember elbújik a legbelső világával, de közben mégis vágyja, hogy legyenek olyanok, akik előtt vállalni meri magát.
Itt van ez a blog, ami leginkább én vagyok és kint a világ, amiben élek; a kettő közötti hídon pedig szinte egyáltalán nincs forgalom.
...a szexuális zaklatás fogalma értelmet nyert, én pedig rájöttem, hogy (még mindig) nem tudom megvédeni magam. Le fogom írni védettbe délelőtt, de ennyit kellett most, hogy ne fulladjak meg.
Megint valami, ami idekívánkozik; túl sokat szomszédolok, keveset vagyok itthon.
Én félek attól, hogy a halálom után megesznek a kukacok, vagy fájni fog a hamvasztás.
A kutyáktól is félek, főleg a kis alattomos vakarcsoktól, akik lesből támadnak.
Mostanában az égzengéstől.
Nem tisztázható konfliktushelyzetben való maradástól, haraggal elválástól.
Attól, hogy rájön, milyen vagyok igaziból és úgy nem leszek elég jó.
Jaj és attól a legeslegjobban, hogy soha többé nem fogok már csókolózni és egyáltalán szexelni sem.
Majd máskor kifejtem. Ha meg eszembe jut még valami, majd hozzáírom.
Egy sajátélmény, amit Évánál kommentben már megírtam, de itt lenne a helye igazán.
Most akkor mesélek egy kb. idevágót.
Helyszín: társkereső oldal, ahová felregeltem pár hete azzal a szent elhatározással, hogy ezúttal nem fogom törölni magam egy nap után.
Adatlapomra korrektül kiírtam, hogy számomra egy tartós párkapcsolatban alapvető fontosságú 4 dolog a közös értékrend, legyen közös érdeklődésünk, amiben elmerülhetünk együtt, jó kommunikáció és szexuális harmónia.
Fickótól az ELSŐ bemutatkozó levélben rögtön in medias res: a szexuális harmónia neki is fontos, ennek jegyében már most szól, hogy neki ELVÁRÁSA a hüvelyi orgazmus.
Én általában nem érzem azt, hogy első levélváltásokkor ilyenekről kellene beszélni, de ezúttal muszáj volt kivételt tennem, mert nem bírtam ki, hogy vissza ne kérdezzek hozzá, hogy
"Már ne haragudj, én ezt nem értem, hogy az én hüvelyi orgazmusom miért a te elvárásod? Mi van akkor, ha engem tökéletesen ki lehet elégíteni a csiklóm izgatásával, esetleg hozzá a G-pontom egyidejű stimulálásával? A szex lényege nem a kölcsönös, másiknak történő örömszerzés kellene hogy legyen? Nem úgy kéne kinézni a dolognak, hogy én járok a te kedvedben, te az enyémben?"
Erre visszaírja, most figyeljetek: “Hát éppen ez a lényeg! HA AZ ÉN KEDVEMBEN AKARSZ JÁRNI, HÜVELYBŐL LESZ ORGAZMUSOD”.
Egyetemi végzettségű volt az adatlapja alapján.
Ezért a mondatért letiltást kapott.
Eszem-faszom megáll még mindig.
Hallgassátok Kip Wingert, jót tesz a szívnek vigaszágon. A szemembe pedig inkább ne nézzetek most.
...leomlik egy másodperc alatt.
Színház az egész világ, és mindig van, aki élvezi a műsort.
Még úgy is, hogy egy cikk nyomán az első héten 1 perc futás és 2 perc séta a feladatom egymás után 10-szer ismételve, ezt kell majd fokozatosan szigorítani, 2 perc futás és 1 perc séta, és így tovább. Innen visszanézve, hogy tudom, milyen jól érzem magam UTÁNA, legközelebb már sokkal könnyebb lesz elindulni, de bakker akkor is... Jó. Amikor a csipőszonyát az ember lánya szinte már csak a hasán tudja begombolni, és a mérleg zavaróan 3 kilóval többet mutat, mint rendesen szokott, és nyilván előrehaladott korának köszönhetően a bőre már nem olyan rugalmas és feszes, mint ahogyan az számára kívánatos lenne, akkor valamit csinálni kell.
Tusolás után, kilépve a fürdőkádból percekig nézegettem magam a tükörben és gyönyörködtem a szép lábamban, a formás fenekemben és a derekam ívében... Hiába na, már egy alkalom is csodákra képes.
:)
Azt hiszem, sokat elárul a mostani állapotomról, hogy nekem ezen a képen erősen gondolkodni kellett, hogy is...
Igen barátaim, itt tartunk, de alkudni még mindig nem tudok.
Jogom van kérdezni. A másik embernek joga van azt mondani akár, hogy "ne haragudj, erre nem szeretnék válaszolni", vissza is kérdezhet, de ahhoz már nincs joga, hogy megkérdőjelezze a kérdésem jogosságát, földbe döngöljön engem, kinevessen, stb. a kérdésem miatt.
Egyelőre inkább szabi, mint tanulás, de a körmöm is ki kellett lakkozni és fodrászhoz is mennem kellett, hát most mit csináljak. Nem is alszom jól, nehezen merülök álomba, hajnalban pedig már korán (ma éppen fél négykor) kuruttyolok. Talán ez már az öregedés jele, csökken az alvásigényem.
Mostanság nagyon sokat sírok, elalvás előtt és napközben is mindenen, mondjuk most fürdés közben éppen a Dave Grohl-könyv felett, mert annyi minden gondolatom van róla, és annyira szeretném elmesélni és annyi mindent kérdeznék is róla, de nem lehet, mert büntetésben vagyok, mást meg nem is érdekel, leginkább azt sem tudják kicsoda Dave Grohl és nem is értik, miért olvasok róla. Nem tudom, igazán nem tudom, milyen törvény az, ami miatt nekem ennyi bánatot kell átélni, de ha majd én leszek hatalmon, eltörlöm egy tollvonással, hogy soha senkinek ne kelljen többé így szenvedni, mint most nekem.
Ja és legtöbben elfelejtették a névnapomat is, pedig az még a naptárban is benne van, jellemző mondjuk, hogy ez egyszer is csak második helyen, talán ez is baj, talán minden a születésem napján, a névadásommal kezdődött, ott romlott el minden végérvényesen és visszavonhatatlanul.
Listát kell írnom arról, miért tartom magam teljesértékű embernek.
Két napja szenvedek rajta. Ha valamit fel is írok, hamarosan húzom is át, amikor eszembe jut, hogy.
Hülyeség az egész, utálom ezt a feladatot. Ne jusson eszembe, tudom.
Nem vagyok stílusos, bassza meg, de tudtuk. Előkerült a szandál tegnap, és fény derült a lábkörmöm alatt lévő vérömlenyre, ami ott virít már a költözésünk óta. A müzlis tálat ejtettem el kipakolás közben és persze, hogy ráesett a lábamra is, mielőtt ripityára tört a kerámiapadlón.
Mondjuk azt, hogy ez a szexepilem, majd szép lakkokkal árnyalom.
Bandita holnaptól 5 napig kirándul, én pedig ahelyett, hogy örülnék a nyakamba szakadt szabadidőnek, csak bánkódok, hogy nem tudok vele élni.
Valami kezd átfordulni bennem, mert kezdek rá úgy gondolni, mint ami velem nem történhet meg többé. Megint elkapcsolom még a csókjeleneteket is és nem nézegetek már szex-képeket sem örömmel, ismét csak szégyent érzek egy ideje. Mintha visszakerültem volna oda, ahonnan indultam 2 éve. Nincs erőm újrakezdeni, nem megy.
...hát HOGY IS MERÜLHET FEL BENNEM EGYÁLTALÁN, HOGY MEGVÁSÁROLJAM A LAKÁST, AMIT BÉRLEK, MIKOR OLYAN ÉLHETETLEN, ROSSZ ELRENDEZÉSŰ?!
Nem lehet, egyszerűen nem lehet úgy elmondani valamit, hogy abból ne kéretlen! bírálat és kritika legyen, elő nem fordulhat, hogy elfogadják a döntéseim, hovatovább támogatást fejezzenek ki! Így van, mióta az eszemet tudom, hát mit lepődök meg?
...persze Dave Grohl-könyv lett belőle. Olvasnivaló magány ellen, mint jó párszor az utóbbi időben. Fehérnemű helyett is, mert mire odaérek a boltba, mindig rájövök, hogy szép bugyiból annyi van már, azok is minek.
Tavaly igazán otthon éreztem magam, idén mégis maradjak itthon, mert az ember lánya ne menjen oda, ahol ferde szemmel néznek rá vagy csak megtűrik. Nincsen ebben most elfogadás, se mártírkodás, csak tehetetlenség, lemondás és bánat.
Annyira szerettem volna elmenni, hogy azt elmondani nem tudom. Helyette hallgatom a felvételeket napok óta, vigaszágon. Kaptok egyet ti is, ha már boldogságost írni nem tudok.
Tükörbe nézve felismeri magát és lekapargatja a tolláról az eltérő színű festéket.
Biztos napszúrást kaptam a szoláriumban:), ahová azért járok el, hogy ha már nagy a fenekem és vastag a combom, legalább barna legyen. Voltunk kint a parkban játszani Banditával, és elgondolkodtam azon, vajon meddig leszek még elég neki? A korabeli gyerekek már jellemzően egyedül, vagy bandázva mennek le játszani, korizni, rollerezni, és csak idő kérdése, hogy így tesz ő is. Amúgy remélem hamar, mert hát mégis csak ez a világ rendje.
M. szerint erősíteni kellene a szociális hálómat, ami szinte teljesen megritkult a költözésünk óta... Jó. Leginkább nincs olyanom azóta.
...ha leáll majd végre a szárítógép és fel tudok öltözni, mert nekem éppen tegnap este jutott eszembe kimosni a szennyesen kívül azokat a ruháimat is, amik nem piszkosak egyébként, csak mondjuk már rajtam volt x alkalommal 1-2 órát, mint a csöppet sem stílusos macinacim.
Amíg várakozok, megírom már az első olyan esetet, amikor anyukámmal emlékei szerint konfrontálódtam.
Szóval meg kellene tanulni ezt a félelem nélküli kifejezést, M. szerint akár időnként túlkompenzálva, hogy egyszer csak majd helyrebillenjen a mérleg nyelve és kialakuljon valamiféle egyensúly. A "bocs, hogy a világon vagyok"- attitűdöt elengedni állatira nehéz, egyelőre inkább nem megy, mint megy, és hát persze, hogy olyanokkal szemben van problémám mindig, akik bármilyen okból fontosak számomra.
Ez a dal is olyan hatással van rám, hogy ki tudja miért, de a vérem forr fel tőle. Milyen szerencsések a férfiak, akiknek nem kell elviselnie engem; csak meghallanám mondjuk ezt, és már bújnék is szegényhez, aki mellettem fekszik és viselni kénytelen... Nagyon szeretem ezt a számot; ma délután szembe jött velem FB-n is, nekem pedig eszembe jutott, hogy beteszem ide nektek esti hallgatnivalónak. Élvezzétek szex közben vagy helyette;)
Ma moziztunk, másfél év után. Egyik nagy előnye annak, ha az ember fia cseperedik az, hogy "felnőtt"-filmet is lehet már nézni vele módjával. Bevállaltuk a Noét 3D-ben, amitől picit tartottam, nem lesz-e sok neki (és nekem is)... Nem lett. Hatalmas élmény volt számunkra és ahogy láttam, a közönség jó részének detto. Ugyan nem sűrűn járok moziba, de ilyet még nem tapasztaltam film után, hogy az emberek nem felpattantak nyomban, hanem percekig csak ültek és néztek ki a fejükből kábán... Olyan arcot vágtak, mint akiknek eszméletvesztésből kell észhez térni. Nekem sem akaródzott menni sehová, csak a könnyeimet nyeltem, a kicsim ugyan meghatódott nem volt, inkább lelkes: "hú, anya, ez király volt!" Darren Aronofsky rendezésében láttam már a Fekete hattyút is, ami után sejthettem, hogy ez is nagyot fog szólni, de erre nem számítottam. Aki a bibliai történet hű megjelenítését szeretné viszontlátni a mozivásznon, az csalódni fog, ha viszont előzetes elvárások nélkül, kellő nyitottsággal ültök be a moziba, valami olyat fogadhattok be, ami nem terem úton-útfélen...
Az is volt még, hogy tegnap végre meg tudtam venni Banditának a rollert, amire már tavaly ősz óta vágyott. Az árának egy része karácsonyi ajándék volt*, azt pótoltam ki, hogy a jó idő érkeztével használhassa minél többet. A dolog okozott némi fejtörést, mert választék ebből is van bőven; majd az idő mondja meg, hogy jól döntöttünk-e. Begyűjtöttünk egy pár pingpong-ütőt és néhány labdát is, hogy alkalomadtán játszani tudjunk. Már alig várom, hogy egy igazán szép, szélmentes napunk legyen.
Vettem egy csini inget, türkizkék rövidujjút.
Nyűgös vagyok.
*erről nem írtam azóta sem, béke poraira mostmár.
Hiányzik Szúrós Szemű, mondjuk mert senki mással nem lehet arról és úgy beszélgetni, ahogy vele.
Bandita kiszeretett a Katából, aki nem válaszolt a Valentin napi üdvözletre (kapja be), de már kiszeretett az Emeséből is, akibe a Kata után szeretett bele (mert ő elérhető távolságban van), és most egy másik (nem jut eszembe a neve) kislányba szerelmes, leginkább mert ő is ragaszkodik a kedvenc pulcsijához, tehát hasonlítanak egymásra, mégis legtöbbet a Majával? beszélget, de vele nem szerelmesek, mert neki Bandita kisbarátja a fiúja.
Az iskolában brillírozás van egyébként, érdekes módon itt nem "lassú, lusta, trehány, szétszórt, figyelmetlen, motiválatlan".
Szilvási Lajos Szökőévét olvasom, komolyan nyálasabb, mint a legnyálasabb lányponyva, de mégis élvezhetőbb, mert Szilvási mégiscsak Szilvási.
Virágok nyílnak a várfalban.
Várom, hogy melegedjen az idő.
Sokszor félek éjjel a viharos szél miatt. Most is.
Leadtam két olyan anyagot, amivel megküzdöttem nagyon és rettenetesen rámült az elmúlt két hétben.
Nem ittam alkoholt, mióta itt lakunk és nem is hiányzik.
Az óraátállítás óta alvásproblémáim vannak, amiről szerintem nem az óraátállítás tehet, csak arra fogom.
Nem megyünk haza húsvétra.
Le kellene cserélnem a 18 éves farmerdzsekim (még akkor is, ha 10 évig a szekrényben volt és csak tavaly kezdtem el megint hordani), leginkább mert nagy rám, és ódivatú bő ujja van.
Nem bírom a barkaágon csüngő giccstojásokat, amikkel minden tele van húsvétkor.
...mindannyiszor látom meg, mindig csak ugyanazt érzem, hogy ujjongok belül. Persze lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekben nyilván, mint amikor mondjuk én talpig toprongyban fagyizok a fiammal és még le is csöpögtettem a pulcsim. Ehhh....
Ez a szám most az első sorai miatt kerül ide, mert olyan szépen visszaadja...
...ébredjek fel, tudom.
...arról beszélgettünk M-mel a foglalkozáson, mennyire nem megy ez nekem a magánéletben. Képzeld el, hogy még azon is szorongok mindig, hogy a lakásom bérlőinek elküldjem az előző havi rezsi-elszámolást a térítés érdekében. Aztán ha késnek a fizetéssel, még én érzem rosszul magam, amiért emlékeztetnem kell őket. Ilyenek.
M. arra kért engem, próbáljam őt meggyőzni a nemről, amikor ő igent mond. Nem sok idő elteltével feladtam, hogy jó, legyen "igen", csak hagyjuk abba már... Nem volt tétje a dolognak, hiszen csak "játszottunk", én mégis elég hamar engedtem, a kérdésére pedig erős szorongásról és gyomromban gombóc-érzésről tudtam beszámolni.