Hallgattam a Doktornőre, és kijöttem a Kopaszi-gátra megtudni, mit fogok érezni, és képzeld el, hogy az első rossz érzés után sokkal jobb jött: valami más, valami új, valami szép, hogy bárcsak...♥

Az is volt még, hogy hazafelé menet egy akta, amit még be akartam dobni a fiókomba, a kezemben maradt; akkor kezdtem el gyanakodni, hogy valami nem oké, amikor már adtam le a kulcsot. A portás Ágika meg persze rá is kontrázott a zavaromra: megkérdezte, hogy megsétáltatom az ügyfelet?!:)

Hülye én:)

Most ömlengeni fogok, de ugye ez az én naplóm, ezért itt azt is lehet, nem csak nyafogni:) 

Az megvan, mikor a tigris letámadja micimackót mindig, mikor találkoznak? :)

Fáj, mert önző dög vagyok és bánkódok, hogy így már nem láthatom és nem hallhatom őket sosem élőben; de ehhez társul most valami más is... Voltál már úgy, hogy egy rossz hír miatt azért bánkódtál leginkább, mert fájdalmat okozott valaki olyannak is, aki igazán "közel áll" hozzád? :(

Ezért ide leírom, biztos ami biztos: ha még egyszer bárki ebben az életben bármiféle éles/hegyes szerszámmal közelít a "szentélyemhez", arra ráuszítom az azt őrző sárkányomat annak velem gyűlik meg a baja. 

Van egy hülye szokásom. Nem olvasok el egy könyvet akkor, ha nem "tetszik" a story vége. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül "happy end"-del kell végződnie, hanem azt jelenti, hogy csak akkor kezdem el olvasni az elejétől, ha a végében (mondjuk az utolsó egy-másfél oldalban) megfog valami, legyen az bármi, amitől befogadhatónak találom a dolgot.

...ezt még mindig nem tudom, de azt megint tapasztalom, hogy gyorsabban gyógyul. 

You're still my hero
My friday night
You wrote the soundtrack to my life
You give me something
To hold on to
As I'm still growing up
You are the rock
In my life

Sose keverd össze a motorodat a Barátoddal. Alatta igazán nagyon jó feküdni, egy 500-as suzuki alatt már sokkal kevésbé izgató.

A 600-as Hondával sincs ez másképpen. Most sajog a seggem, meg mindenem, de még ez az esés sem változtat azon, hogy ez most kellett, nagyon kellett..

Kinéztem a vonatból, megláttam a Dunát, és a következő pillanatban már messze jártam...

Hoops és Yoyo megtanítja, hogy kell:)

Anya! 10-es skálán mennyire szeretsz??

11.

Hhhh... Akkor úgy kérdezem, hogy 20-ason? 

21.

Anya! Nem lehet főlé menni a skálának!!! Akkor legyen 100. 100-as skálán mennyire szeretsz???

101.

Grrr.... Anya ne csináld ezt!!!! Utolsó próbálkozásod van, akkor 1000-es skálán mondd meg, mennyire szeretsz!!! 

Jó, megmondom. 1999:)

ANYAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hát... Holdviola kisfiának lenni nem egyszerű hétfő reggel sem:)

Anya! Álló fütyivel hogy lehet pisilni??

Ahogy én tudom, leginkább sehogy, kisfiam. 

De akkor mit csináljak? Be fogok pisilni!? 

(...)

Hát... Fiús anyukának lenni nem egyszerű vasárnap reggel sem:)

...de legalább nem kell azzal a gondolattal együtt élnem, hogy egy szürke csipketerítőért, vagy miért hagytam el a régi szép freeblogos hátterem. A teljes átköltözést egyenlőre biztonsági okokból nem merem felvállalni, talán majd egyszer. 

"langyos állóvíz"

De hogy lehet már ilyen majom? :(

Tehát szerinted az én életem langyos állóvíz?? Ezt gondolod rólam? Mitől nem langyos állóvíz egy élet szerinted??

Ezt.

Ültem a medencében, néztem a gyerekem, és ez a beszélgetés ugrott be megint, mire pedig észbekaptam, már megint azon kattogtam, mitől langyos állóvíz az életem, ha pedig mégis az tényleg, ez miért baj? Mi van akkor, ha nekem alapvetően jó ez a langyos (vagy inkább meleg) állóvíz, mert legalább béke van benne és ami sokkal fontosabb, nem hideg? 

- Esőzést hallok?

- Bekapcsoltad a vízforralót? 

- Nem.

- Akkor esőzés!

...és utána reggel lett és olyan rossz volt, mert amíg álmodtam, olyan valóságos volt, és amikor felébredtem, nem jöttem rá rögtön, hogy csak álom volt, és ettől utána még rosszabb volt, mintha rögtön leesett volna. Na ezt most jól megaszontam. Mindegy. 

...olyanok, mint hogy finom kínai szezámos-mézes csirkét csináltam Banditának (Páncélos Lovag is oda lenne érte), tök jókat bicajozunk (mert hogy azóta már neki is szerváltam kerékpárt), megnéztem a "Szerelem a kolera idején" filmváltozatát és el voltam bűvölve (meg kicsit ki is voltam ábrándulva), voltam a barátnőmnél babalátogatóban (olyan édesek), kiakasztott az egomajom új kolléga (bár azóta igazítottam a róla alkotott képemen), elbuktam egy pert a Kúrián (a Darák kapja be télleg), megkaptam a határozatot a rendőrségtől (engem mondtak ki hibásnak, de no para, majd írok kifogást ellene, még van rá 2 napom végül is), el kellene kezdenem írni a cikkemet az Adóvilágnak (arra hajazok, hogy leadás előtt szólnak azért emberi időben, hogy mikorra kell meglenni vele), meg hasonlók. 

...csak nem érek rá, mert belefogtam valamibe, ami fontosabb most nekem magamnál.