Semmi. Minden.


2013.nov.16.
Írta: HoldViola 2 komment

Éjszakára

Scorpions: Send Me An Angel

Tisztaság

Amúgy "minden rendben", csak nagyon elfárasztott az a sok minden, ami kijött mostanában, és jól esik a "pihenés".

Egy ideje már vágányzár van, elég hülyén járnak a vonatok, ami miatt kicsit később is érek haza, az óraátállítás miatt pedig valahogy reggel sem megy olyan könnyedén a felkelés. Hétfőn, kedden és pénteken is későbbi vonattal sikerült elindulni, pénteken mondjuk szándékosan nem siettem, helyette inkább megcsináltam "a hétvégén lett volna esedékes"-szőrtelenítést, mert éppen ahhoz volt kedvem, aztán Banditát  is elkísértem iskolába. Jó ez a rugalmas munkaidő, senki nem veszi a fejem, ha éppen 9-re esek be dolgozni, csak hó végén az óraszám meglegyen. 

Tovább

Vasárnap

Tegnap este, miközben kapcsolgattam a tévét, éppen akkor jártam az RTL Klubon, amikor végigpörgették az X-Faktoros sztár-jelölteket a telefonszámokkal. Kíváncsi voltam, végigvártam, és megint arra jutottam, hogy számomra a 2006-os Megasztár volt az utolsó, ahonnan mintha már csak lejjebb lenne... Rúzsa Magdi találkozása Máté Péterrel alapmű, a másik nagy kedvencem Varga Feri volt. 

Varga Ferenc: Szupersztár
 
Most nagyon jól is esik ebben megpihenni egy kicsit. 

Update (9:33): A zenéről jutott eszembe, hogy mókoljak egy kicsit a bloggal megint. A zenés bejegyzéseket becímkéztem előadónként is. Az olvasottság szerint nem igen lehet erre igény, de engem rettentő módon bosszantott egy ideje, hogy amikor valamit kerestem, végig kellett menni az összes "zenén", hova is tettem.

A nap kérdése

Anya, nem vagy te egy kissé szétcsúszva mentálisan?! :)

...már vagy két perce kerestem a fogkrémet szerte a fürdőben, miközben végig a kezemben volt. 
Jó. Akkor most elmegyek a jóbarátommal kávézni. 
Amúgy nem cuki? "mentálisan" - behalok. Visszakérdeztem, tudja-e, hogy mit jelent a szó, amire meg is kaptam... Szóval nincs mentségem:)  

Őszi szünet és némi nosztalgikus okoskodós

Én pedig kaptam az alkalmon, és kivettem a maradék szabim nagy részét, hogy itthon lehessünk együtt pár napot. 
Ó, boldogságos "kismama" lét, hogy meg tudnám szokni:) Kicsim már reggel 7-kor jön puszival, hozhatja-e a kávém, nekem pedig ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy csak el ne romoljon benne az a kis kütyü, amitől ez a késztetés. Ma azért én mondtam neki, hogy nem kérek, hozom majd inkább én a reggelijével együtt, mert mégsem járja már, hogy mindig ő, valami egyensúly legyen azért. 
Főztem finomat, takarítgatok módjával, nézünk jó filmeket, meg ami jön, ma délután bicajoztunk egy hatalmasat. A formámat hoztam, mert a tervezett 10 órai indulásból fél 3-as lett, csak tudod az van, hogy húzott az ágy rettentően, én filmet néztem, Bandita játszott, elment a délelőtt. 

Tovább

Estére is jó

Komment helyett reblog, mert ezzel kimoderálnának:)
A Férfi alszik még mellettem, én viszont már felébredtem, és mint máskor is, fülhallgatóval youtube-ozok, hogy fel ne ébresszem. Ezt a számot hallgatva viszont elindul a kezem a paplan alatt önkéntelen... Bújok én is utána, meg is találom, amit keresek, és következik az a bizonyos finom és szeretetteljes szopás, amit úgy szeretek, és amitől ébred a Férfi is rögtön...

Sixx: A.M: Sure Feels Right

Majdnem

...de szerencsére tényleg csak majdnem.

Kint sötét volt még, amikor elindultam otthonról. A vasútállomás előtt a zebrán szerettem volna átmenni;  Már vagy egy métert megtettem a járda szélétől, amikor egy taxis úgy gondolta, hogy ő most nem szeretne megállni miattam és a 30-as tábla sem mérvadó. Szerencsére megtorpantam, így nem ment át rajtam, csak átsuhant éppen előttem. Aztán persze kapcsolt, padlófék, megállt és elnézést kért. Megijedt rettentően és nekem is hosszú percek voltak, mire össze bírtam szedni magam a riadalomból.
Szóval vigyázzak magamra, mert a bizalmi elv még a közlekedésben sem véd...
Viszont a Lánchídról bámészkodva beleszagolni ebbe a hűvös, párás őszi időbe úristen, de jó volt!

Ebéd, fizetés után:)

update (19:46): Amúgy lenne sok minden írni való, történésekről meg a lelki tipródásaimról is, csak most nagyon fáradt vagyok. Amióta ezen az új munkahelyen dolgozom, bármikor feküdtem le, aludtam reggelig, mint akit fejbe vertek,  azonban úgy egy hete kb. rettentően rosszul alszom megint: fél négy, négy körül kipattannak a szemeim, és már nem bírok visszaaludni, csak forgolódok. Ma hajnalban kettőkor ébredtem fel, és egy ébresztő előtti, fél órás alvás-ébrenlét között rekedt állapotot leszámítva már nem is tudtam elaludni. Reggel olyan voltam, mint egy zombi; ha találkoztál volna velem, biztos jól meg is ijedtél volna, ahogy én is magamtól. Nyűgös vagyok, simogatás-hiányom van, és.

Leltár: hiány

Mindig finomkodok, mindig csak utalgatok, unom már ezt. Szeretnék most egy kicsit gátlástalanabbul írni arról, mi hiányzik nekem leginkább (a szexre vonatkoztatva), és mivel éppen nincs sok munkám, miért ne tenném éppen most a magam szentimentális, infantilis módján, kicsit példálózva? :)

Tovább

Ne múljon...

Vasárnap délutáni szieszta a nappaliban. Épp csak ébredezek még, amikor a lejátszóban ez a szám szólal meg. A Férfi a fotelban üldögél egy könyvvel. Nézem, gyönyörködök benne, majd elindulok felé. Letérdelek a padlóra, finoman beférkőzök a lába közé és elkezdem bontogatni a nadrágját. Ő kicsit húzni akar engem, ezért úgy csinál, mintha mit sem venne észre, pedig. Aztán végre leteszi a könyvet, beletúr a hajamba, egy kicsit átadja magát a látványnak, majd hátra hajtja a fejét, behunyja a szemét és csak érez. Mikor a dalnak vége lesz, lassan felemelkedek, finoman belecsúszok az ölébe, és ekkor kérdezem meg tőle, hogy is vagyunk ezzel az elmúlással?;) A Férfi nem szól, csak sóhajt egy mélyet és csókol…
 

Sven Gali: Love Don't Live Here Anymore

Páternoszter

Nézz szembe félelmed tárgyával ellenőrzött és biztonságos körülmények között...*
Jelentem, ma már egyedül is sikerült megtennem vele 2 emeletet le, majd visszafelé is! Ja, mert a házban lévő egyetlen bankautomata a háztömb másik felében van, amihez - ha nem akarok kerülni egy hatalmasat - két vasajtón keresztül és egy páternoszterrel megbirkózva eljuthatok egy rövidebb útvonalon is. A gyomrom azért remegett végig, és a gombóc is a torkomban volt, de szerencsére ez nem Villám Mcqueen-páternoszter, így lehet vele gyakorolni a nemfélést. 
Valahogy a vonat- és metró-félelmet kellene még leküzdeni, mert bakker tök idegesítő, hogy mindig kiver a víz és ösztönösen hátrálok, mikor közelednek a síneken. Az eszemmel tudom, hogy nem eshetek alá, hiszen messze vagyok a peronon, mégis félelmetes látvány...
süti beállítások módosítása