Messziről indítok megint, de lesz vége, ígérem, magamra nézve (is) tanulságos.

Bandita tanító nénije "szép kép"-függő. Most, hogy itthon voltunk egy hétig, szembesültem ezzel, mégpedig a Facebook által. Tudod nagyon sokáig úgy volt, hogy én a kedvenc blogom FB-oldalát leszámítva le voltam iratkozva mindenhonnan, hogy megkíméljem magam attól a sok hülyeségtől, ami elárasztja az embert a hírekben, és ami között így elveszik a lényeg. Aztán volt egy pont, amikor be kellett látnom, hogy ez nem tartható, mert fejben tartani elég nehéz, hogy időről-időre felmenjek egyenként a "fontosak" lapjaira áttekinteni, mi történt velük. (Ebből időnként adódtak kínos helyzetek, amikor emberek "finoman eszembe juttatták", hogy töltöttek fel valamit, és lett belőle olykor még sértődés is, hogy nem láttam.*) Ezért aztán megkötöttem azt a kompromisszumot, hogy a szűk családtagokra és a legközelebbi barátokra feliratkozok, valamint szeptemberben bővítettem a kört Bandita tanítóinak megosztásaival praktikus okokból, mert időnként közzétesznek egy-egy "közérdekű" infót a gyerekekre vonatkozóan, és hát legyek képben, na.

Komment helyett reblog, mert ezzel kimoderálnának:)