Reggel minden flottul ment, 7:15-kor már úton voltunk; bár kivételesen most este volt némi műsor: 10 percenként "anya szomjas vagyok", "anya éhes vagyok", "anya fáj a fejem"... Aztán persze kibújt a szög a zsákból, hogy "anya hiányzol, aludhatok veled?:(". 

Ludas vagyok én is, mert hát télen volt egy hosszabb időszak, amikor nem aludt Bandita a szobájában. Ennek az oka az volt, hogy a beleset után - amit itt már említettem, és ami miatt az eljárás még folyamatban van - megengedtem neki, hogy ez így legyen addig, amíg meg nem nyugszik kellőképpen. Megnyugodott, de azóta sokkal ragaszkodóbb, és néha azért bepróbálkozik még mindig, hátha maradhat nálam. 

Nem akartam semmiképpen engedni, mert pontosan tudom, hogy hosszú távon neki lenne rosszabb tőle, viszont azt sem szerettem volna, hogy tüske maradjon benne, hisz mégis csak az első tanítási nap elé néztünk, így aztán ott maradtam nála én egy picit. Na nem telt be 5 perc, gyanakvóan felkapta a fejét, hogy "tudom, mire megy ki a játék, itt fogsz hagyni, miután elalszom, ugye? :)" - "Persze, de még itt vagyok:)" - mondtam erre, ami után kb 10 perccel már mormolt is♥. 

Én meg szöktem vissza a helyemre;)