Most mesélte el a Feri Atya egy előadásban, hogy a kötődő szeretet sajátja a függés, de nem a függőség. Függök a másiktól, hiszen pl. a hangulatomat befolyásolja az övé, nem lehetek jókedvű, ha egyszer a szerelmem bánatos, stb., viszont ez a függés összeegyeztethető a szabadsággal, míg a függőség nem, utóbbi éppen ezért kifejezetten ellenjavallt.  

Na jó, megint tanultunk valamit. Ezek szerint nekem nem a függéssel, hanem a függőséggel van bajom, amikor azt mondom, hogy nem a házasságtól írtózok, hanem attól, amit emberek csinálnak belőle. 

Én az enyém, te a tied, és boldogan élünk, míg meg nem halunk, lehetőleg azt is szex közben, végelgyengülésben:) 

Kell még azért ez a "változás"-záradék is a szerződésbe biztos, ami biztos: "Ha vége van, akkor egyszerűen szólj, hogy vége, és kész. Vagy hogy most már el akarsz menni. De nem kell az ajtót bevágnod magad után, csöndesen is becsukhatod."