Úgy döntöttem, hogy nem menekülök tovább előle, hanem megírom az elmaradt fejezetet. Így talán majd jobban összeáll a kép számomra is. Annál is inkább meg "kell" ezt tennem, mert van pár dolog, amit másként látok a szakításunk óta. Mostanra kerültem olyan állapotba, hogy végre képes vagyok távolságot tartani, már nem kavar fel annyira az emlékezés, ezért végre terápiában is foglalkozhatunk vele.
...én meg ülök előtte sok napja mindig ugyanúgy, hosszú percekig szótlanul, bennem kusza érzésekkel.
Az ember elbújik a legbelső világával, de közben mégis vágyja, hogy legyenek olyanok, akik előtt vállalni meri magát.
Itt van ez a blog, ami leginkább én vagyok és kint a világ, amiben élek; a kettő közötti hídon pedig szinte egyáltalán nincs forgalom.
Új olvasnivaló a bloglistában.
...mert imádom a jó kis izgalmas fejtörős történeteket, lesz szép dedikált Konteo-könyvem is már.
...mert (hasonlóan) gondolkodó rokonlelkek, akik kifejezni is tudják.
A privát blog ezennel zárolva, innentől csak meghívóval látogatható. Aki eddig jelentkezett, annak meg is küldtem az imént a meghívóját. Nem maradt le senki semmiről amúgy, még nem írtam oda új bejegyzést, de szerettem volna megszüntetni a párhuzamosságot is.
Itt még nem raktam rendet teljesen, nagyon sziszifuszi meló, se időm, se kedvem gyorsabban haladni. Igazából nem is gondolom, hogy nagyon akarna bárki visszaolvasni, ha mégis olyan hivatkozásba botlanátok, aminek a linkje még nem lett javítva, kérem jelezzen kommentben és pótolom.
Úgy tervezem, hogy ha odaát új bejegyzés születik, arról itt is hírt adok valamilyen formában, leginkább azért, hogy az egység fennmaradjon, ebbe a környezetbe belesimuljon legalább így. Szerintem úgy csinálom majd, hogy a tovább-link csak meghívósoknak fog megnyílni odaát, vagy ilyesmi. Kezdem talán majd azzal az olvasói kérdéssel hamarosan, hogy "mi a baj a tekintetemmel", hátha jobb lesz majd, ha leteszem, meg írni kellene már arról is, amiről maxinánál vetyengtem "legjobb nő"-lista témában.
Most viszont elmegyünk Banditával és megnézzük a 4-es metrót, ebédelünk és kávézunk Szép-kártyán, mert a főzéshez kp. kellene, amiből kevesebb van így hóvégén.
Az milyen király egyébként, amikor azért tudsz vendéglátóhelyen üldögélni hétvégén, mert a pénznek hijján vagy már?! :)
update (2014. március 30. 14:58): Na jó, asszem a lényeg megvan, így odaát le is vázlatoltam a cuccot. Azt azért rögzítsük már, hogy übermegagiga szívás import után formátumot javítani és a nem működő linkeket működőképessé tenni egyesével.A fármátumkorrekció ügyében hiába írtam az adminisztrátoroknak persze, még csak váalszra sem méltattak, így egyesével kellett belejavítanom a bejegyzések html-kódjába (amihez nem is értek ráadásul), ami viszont majd megnehezíti az esetleges sablonváltást... Ehhh...
Nem kéne a múltat "megtagadni", valahogyan a folytonosságot biztosítani lenne jó, viszont jó volna az is, ha lenne egy fórum, ahol igazán védve vannak a legtitkosabb dolgaim a szélesebb nyilvánosság elől.
A blog.hu-n nem lehet olyan meghívós olvasást beállítani, mint odaát... Szóval valami olyasmi körvonalazódik bennem, hogy az a felület lesz a továbbiakban az igazán bizalmas posztok helye, főszabály szerint viszont itt leszek megtalálható.
Importot már csináltam az imént, így ami oda került eddig, az már itt is megtalálható. A formázás még nem jó, a videók is elvesztek, valamint a hivatkozások is oda mutatnak még a bejegyzésekben, ezeket idővel rendbe rakom.
Ha valaki szeretne ahhoz a bloghoz meghívót kérni, várom szeretettel a jelentkezését. Még nem tudom, mikor állítom át privátra az oldalt; legkésőbb akkor megtörténik, amikor már nagyon kikívánkozik az, amit még mindig tartogatok... Van időtök.
Amúgy Semmi.
Minden:(
Miért sírtam azon az éjszakán
Történtek még
Nemalszom kommentjére reakció, amin viszont még gondolkodok
Visszaemlékezős (15.), de még ezen is tipródok.
Szedjem össze magam, tudom...
...addig is, míg összekapom magam.
Max és Maxina
Mert beszélnek egymással.
Magnolia nem fél megélni...
Nála vannak szép képek is, de ezeket még én is szívesen nézegetem.
update (2013.09.15. 21:41): Magnolia sajnos bezárta a blogját.
Helyette vannak Hálószobatitkok:)
Miért nem lehet úgy, hogy én írok, te pedig - ha (fel)ismersz is engem - csendben olvasod és nem szembesítesz azzal, amit találtál?:(
Azt kérte tőlem a kolléganőm tegnap, hogy ellenőrizzem fb-n, mit látok róla, mert hogy betett engem a "közeli ismerősök" csoportba, hogy így többet lássak a többi "ismerős"-től és még többet azoktól, akik nem az "ismerősei".
...de legalább nem kell azzal a gondolattal együtt élnem, hogy egy szürke csipketerítőért, vagy miért hagytam el a régi szép freeblogos hátterem. A teljes átköltözést egyenlőre biztonsági okokból nem merem felvállalni, talán majd egyszer.
Olvasó úgysem jár erre, csak terápiás célzattal és a kisfiam számára mementónak írok, inkognitóban. Bandita pedig úgyis olyannak szeret és fogad el engem, ahogy vagyok.
Igen, sírnak a sorok, és nem a hülye sablon miatt. Viharom, tavaszom...:(