Semmi. Minden.


2020.feb.06.
Írta: HoldViola Szólj hozzá!

Don't be a bad girl

A férfi mondott valamit, ami fájt a nőnek, megbántva érezte és szégyellte magát. Nem értette, hogy ha a férfi szereti, miért beszél vele így. Pár napig hurcolta ezt a sértettséget, majd úgy döntött, hogy „kiáll magáért” és megosztja a férfival az érzéseit. Hátha kiderül, hogy a férfi nem is úgy gondolta, hátha megérti, hogy a stílus, amivel a nőhöz szólt, a nő számára tényleg bántó és lekezelő volt, hátha elismeri a nő sérelmét jogosnak, érezteti, hogy sajnálja és megbánta a dolgot, és legközelebb jobban figyel, hogyan szól. A férfi szerint viszont a szavai nem voltak bántóak, és a nő egyébként is magának köszönheti a történteket, nem akar erről többet beszélni. A nő próbált tárgyilagos maradni, még szakirodalomra is hivatkozott, majd amikor ez sem vált be, a megélése leírásával is próbálkozott, hátha ez majd felébreszti a másikban az empátiát, és végre akkor, majd akkor. A férfi erre már nem is válaszolt.

Tovább

Meghalt a nagymamám

Ő volt az utolsó élő nagyszülőm, az együttérző tanúm

Még megvárta, hogy meglátogathassam szombaton a kórházban. Álltam az ágya mellett, néztem a szemét, amiben félelmet és könyörgést láttam. Nem tudta már régóta, mi történik vele, nem tudta, hol van, az Alzheimer-kór miatt már nagyon hosszú ideje alig érzékelt valamit a külvilágból, abban sem vagyok biztos, hogy megismert. Csak szuszogott, természetellenesen gyorsan, mozgatta volna a száját, de megszólalni nem tudott. A veséje leállt, mindene tele volt vízzel, az orrában, vénájában csövek, alatta pelenka. Megsimogattam az arcát, és azt súgtam neki búcsúzáskor, hogy nemsokára jó lesz majd. 

Éjjel nehezen tudtam elaludni, mindig csak a kétségbeesett arca jelent meg előttem, ha behunytam a szemem. Úgy sírtam álomba magam, hogy azt kértem a Jóistentől, gyógyítsa meg, vagy vegye magához gyorsan. 

Ma hajnalban ment el. 

Annihilator: Phoenix Rising

Perfect Day

Amúgy semmi különös nem volt, csak végre béke, itthon. Próbálok megnyugodni a munkahelyi zűrzavarokból és készülgetek a vizsgákra módjával. Ja, azt megírni elmulasztottam, hogy mehettem tovább, szóval ez az utolsó félév; ha sikerül, akkor tavasszal beadhatom a szakdolgozatot és végre államvizsgázhatok.

Nincs ujjongás és boldogság, a föld felett egy méterrel régen mászkáltam. Túlélésre játszok, ez a minimálprogram, miközben Pain of Salvation zenékkel vigasztalom magam. Biztos tudták, hogy most kell kiadni ezt az akusztikus lemezt, engem akartak megmenteni vele, nyilván.

Pain of Salvation: Perfect Day (Lou Reed Cover)

60 perc

Mi mással, hát ezzel a lemezzel nyilván, már negyedik alkalommal. Ritkítottam az edzésnapokon, nem megy minden másnap; hetente kétszer esik jól ekkora táv. Erősödtem sokat, amit leginkább abból érzékelek, hogy nem kapkodom a levegőt és egyenletesnek tűnik a pulzusom. A hétköznapokban viszont elég fáradékony vagyok, mindig csak aludnék, amit őszi fáradtságnak gondolok. Ma ebédidőben, a parkban bóbiskoltam el a könyv felett, ami lehet ciki, de legalább jól esett. Nektek zene, nem álmosító. A lelkem nincs jól, de ez ne legyen újdonság, megbántottak.

Paradise Lost: Tragic Idol (full album)

Draconian Times

Írjak már arról, hogy állok a futással. Eredetileg nyolc hetes kezdő-programról volt szó, de ugye nem is én lennék, ha képes lennék betartani azt, ami le van írva. A 3. hét utolsó edzésnapján megpróbáltam az utolsó sétaperceket a futásrészhez hozzáadni, ami sikerült is. Ezen eléggé felbátorodtam, el is kezdtem feszegetni a határaim. Ebből lett az, hogy a múlt héten már három részletben megvoltak a 30 percek 2X1 perc séta-pihenés beiktatásával, hétfőn pedig már sikerült a 15 perc futást követő 2 perc séta után a maradékot megint egyben letudni. Azt vettem észre, hogy kb. 4 perc elteltével mintha vinne a lábam, a légzésem és a pulzusom beáll egy egészen komfortos szintre és úgy érzem, hogy sokáig képes lennék így ellenni.

Tovább

Say Just Words (1999, live)

Készülök az esti találkozásra. Lassan indulnom kell. Azt mondja a telefonban, hogy kivételesen most ne vigyek szendvicset. Két óra múlva találkozunk. Miután beszáll az autóba, körbenézve az első kérdése rögtön az nevetve, hol vannak a szendvicsei?! A gyomron rögtön görcsbe rándul, a torkomban gombóc, megszólalni alig merek: „Nem hoztam, mert erre kértél.” - „Persze, mert kíváncsi voltam, hogy szót fogadsz-e. Szót fogadtál, de ettől még éhes vagyok és szendvicset szeretnék!” - majd beküld a szemközti boltba. Engedelmeskedek, megveszem a hozzávalókat és ott az autóban, az ölemben készítem el a vacsorát ekkor már remegő kézzel. Nem tudom, nem értem, mindenféle érzések kavarognak bennem: szeretet, félelem, magány, megfelelni vágyás, boldogság, boldogtalanság, értéktelenség, kiszolgáltatottság….  A szendvics finomnak bizonyul, átmentem a vizsgán.

Beszélgetés telefonon, minden rendben. Egy felelőtlen pillanatban kicsúszik a számom, hogy hiányzik nekem. A hangomban szemrehányás nincs, csak gyengédség, a dühkitörés mégsem marad el: „Már megint kezded az érzelmi zsarolást?!” – „Ne haragudj, én nem azért…” - folytatni már nem tudom, csak potyog a könnyem. „Tedd le a telefont!” – szólít fel. Nem bírok megszólalni, a kezemben a telefonnal állok dermedten. Nem teszi le ő sem, csak hallgat a vonal végén. A fejemben két ellentétes előjelű utasítás csatázik egymással, én pedig a vesztes tehetetlen. Ha leteszem, nem tudom elmondani, hogy nem zsarolni akartam; rossz érzés marad benne és haragudni fog rám valami miatt, amit nem követtem el. Ha nem teszem le, haragudni fog rám, mert nem engedelmeskedtem. Akármelyiket választom, már legyőztek.

Van egy ember, aki egy másikat a szavaival tart a hatalmában. Az önbecsülését napról napra morzsolja szét, míg végül a másik, már csak mint egy tárgy létezik, mint egy bábu, ami kénye kedve szerint rángatható egy madzagon és akár meg is semmisíthető.

Aztán jön az eszmélet, és onnantól nem lehet irányítani többé… De ez nem örömzene, ebben fájdalom van, lázadás és ökölbe szorított kéz van.

Így.

Paradise Lost: Say Just Words (1999)

Élek

Ültem a buszon, kint szemerkélt az eső, a fülembe Bon Jovi duruzsolt. Mire felcsendült az It’s My Life, a világ biztonságos hely lett. Leszállva a buszról nem nyitottam ki az esernyőt.

Nincs kedvem dolgozni, elmerültem benne, kész.

Szeretném, ha ti is meghallgatnátok, úgy igazán beengednétek és átéreznétek az első perctől az utolsóig.


Leginkább felkavaró, megint a nem-múlásról

Ismét egy téma SB-nél, ami betalált nálam rendesen, nyilván személyes érintettség okán. Ha én vezettem volna, vagy Bandita apukája vezetett volna egy ilyen excel-táblát arról, hányszor húzódtam el különféle indokokkal, akkor talán előbb feltűnt volna, mennyire nem megy.

Emlékszem... Mindig vártam, hogy hazaérjen, puszival és öleléssel fogadtam az ajtóban. Sokszor bújtam be mellé a kádba, a lábam a vállán, a borospoharunk a kád szélén, és vagy egy órát tudtunk így létezni a vízben. Máskor csak úgy leültem hozzá a kád szélére, vagy beült hozzám a kád szélére és elmeséltük egymásnak, hogy telt a napunk. Sorozat a tévében, a fejem a mellkasán pihent, a bal kezével a hátam simogatta, a bal kezem a jobb kezében. Aztán valami történt velünk. Kapaszkodtam belé, hogy majd hátha megint érzem, de hiába kerestem magamban, csak ürességet találtam, súlyosat, fojtogatót, és hiába szorítottam még jobban, hátha majd akkor... nem jött többé semmi sem. A fürdőajtót elkezdtem zárni magamra, mire pedig ő is végzett, én már "aludtam". Behunytam a szemem, és nem sokkal később már messze jártam egy másik világban, ahol szenvedéllyel öleltem, csókoltam és a szerelmem érintésétől lágra gyúltam. Ő viszont már hiába simogatott és csókolt engem, a lelkem éhes volt folyamatosan,hiába feküdt ott mellettem, magányosan sirdogálva aludtam el. Sokszor éreztem úgy magam, mintha nem is élnék és tényleg nem is éltem. Olyan halott lehettem olyan reményvesztett, mint ez a férfi, aki a kilátástalan helyzetéből bíztat másokat életre és szeretésre.

...nem akarok így élni soha többé. Ébernek kell lennem, akkor is ha kockázatos...

Iron Maiden: Wasting Love

A férfi 35-ön innen és túl

Nick Holmes is édes aranyos volt kölyökképpel, de az ő későbbi videóit nézve is arra jutok, hogy nem cserélném fiatalabbra a 40-es szerelmem (nem csak a külső férfiasabb volta miatt, de nem kellenek ide hosszas érvek).

Ez egyébként számomra a legtutibb szexelős zene, amit valaha írtak, a második videón 1h05m20s-től, de az egész koncert ajánlott, volt is már itt. 

Paradise Lost - One second (1997)

(Concert Full) Paradise Lost Draconian Times MMXI 2011

Leginkább világvége

Mostanság nagyon sokat sírok, elalvás előtt és napközben is mindenen, mondjuk most fürdés közben éppen a Dave Grohl-könyv felett, mert annyi minden gondolatom van róla, és annyira szeretném elmesélni és annyi mindent kérdeznék is róla, de nem lehet, mert büntetésben vagyok, mást meg nem is érdekel, leginkább azt sem tudják kicsoda Dave Grohl és nem is értik, miért olvasok róla. Nem tudom, igazán nem tudom, milyen törvény az, ami miatt nekem ennyi bánatot kell átélni, de ha majd én leszek hatalmon, eltörlöm egy tollvonással, hogy soha senkinek ne kelljen többé így szenvedni, mint most nekem.

Ja és legtöbben elfelejtették a névnapomat is, pedig az még a naptárban is benne van, jellemző mondjuk, hogy ez egyszer is csak második helyen, talán ez is baj, talán minden a születésem napján, a névadásommal kezdődött, ott romlott el minden végérvényesen és visszavonhatatlanul.  

Foo Fighters: Friend Of A Friend

Szomorú

Tavaly igazán otthon éreztem magam, idén mégis maradjak itthon, mert az ember lánya ne menjen oda, ahol ferde szemmel néznek rá vagy csak megtűrik. Nincsen ebben most elfogadás, se mártírkodás, csak tehetetlenség, lemondás és bánat.

Annyira szerettem volna elmenni, hogy azt elmondani nem tudom. Helyette hallgatom a felvételeket napok óta, vigaszágon. Kaptok egyet ti is, ha már boldogságost írni nem tudok.

W.E.T.: Comes Down Like Rain

Christian Woman

Ez a dal is olyan hatással van rám, hogy ki tudja miért, de a vérem forr fel tőle. Milyen szerencsések a férfiak, akiknek nem kell elviselnie engem; csak meghallanám mondjuk ezt, és már bújnék is szegényhez, aki mellettem fekszik és viselni kénytelen... Nagyon szeretem ezt a számot; ma délután szembe jött velem FB-n is, nekem pedig eszembe jutott, hogy beteszem ide nektek esti hallgatnivalónak. Élvezzétek szex közben vagy helyette;) 

Type O Negative: Christian Woman 
süti beállítások módosítása