Bezzeg a szocializmusban nem kellett az embereknek ilyenekkel kínlódni, volt mondjuk 6? féle fürdőszobai csempe, amiből lehetett választani, esetleg a pult alól protekcióval további 2-ből, amit utána a burkoló feldobált a falra valahogy, aztán jól van. 

Most mi van? Úgy indulok neki, hogy jó nekem a Zalakerámia, kb. öt perc böngészés után (borzalom egyébként, milyenek vannak, mindenféle mediterrán, márványos, csíkos, csicsás, ki rak fel buborékokat a falra?!) beakad nálam, hogy kéket és fehéret szeretnék, egészen kevés mintával, éppen olyat, amilyen anno abba a lakóparki lakásba került, ahová még Bandita babakorában az apukájával költöztünk és ahonnan aztán az ország másik felére vitt az újrakezdés vágya! Persze éppen olyat már nem lehet kapni, de hátha létezik hasonló, és igen, találtam, de mindez nem azért történik ám, mert tudat alatt megbántam, hogy szerető lettem és elköltöztünk onnan és azt hiszem, hogy jóvátehetem mindezt az új építésű lakóparkba költözéssel és a kék fehér fürdőszobával, egyszerűen arról van szó, hogy folyamatosan olyan döntéseket hozok, amik nem racionálisak, ennek tudható be, hogy nem állhatom a szürke színt, mégis szürke lesz a konyhabútorunk és nem állhatom a fehéret, túl hidegnek tartom, mégis fehér csempe kerül a fürdőszobába, amit a sötétkék tovább hűt majd. 

...azt hittem, hogy ezzel túl vagyok a nehezén, hátradőlhetek, hiszen választottam, de jó nagyot tévedtem, mert hát azt is ki kellene találni, hol kék, hol fehér, hová minta, egyáltalán kell minta?! Jó, de honnan tudjam, hogyan kell felrakni, honnan kell elkezdeni rakni, hová kell a daraboknak esni, milyen magasságig kerül a csempeburkolat, mi lesz a káddal, és a kád feletti résszel, az ablak körül, na és a kapcsolók, a lámpa, és a tükör? Nincs erre valami program? Persze találtam, nem is egyet, csak éppen vagy fizetős volt, vagy nem működött a gépemen, vagy működött volna, ha képes lettem volna megfelelően használni, órákat kínlódtam nem egyszer, nem kétszer nekifutva, aztán feladtam, maradt a lakás tervrajza, a papír, a számológép, a vonalzó és a radír. Ez volt egy hónapja, ami alatt alig jutottam valamire, múlt szombaton kimentem az építkezésre, jól lemértem az utolsó látogatásom óta már bevakolt falakat megint, bejelölgettem a kiállásokat, és kezdhettem előről a rajzolást. Őszintén szólva nem sok választott el attól, hogy A: kirakjam az egész cuccot fb-re segélykérő üzenettel, hátha kompetens személy arra járva megsajnál és kitalálja helyettem; B: megbízzam egy távoli belsőépítész ismerősömet, hogy legyen szíves csinálja meg, mert nekem erre se időm, se energiám, se készségem. Egyáltalán, utálom az egészet, én semmi mást nem szeretnék, csak egy egyszerű, kedves kis fürdőszobát, némi kékkel és egy kis indával, miért olyan bonyolult minden?! 

Jó, nem hátrálok meg, mondjuk csináljam azt, hogy kiterítem a falakat, egymás mellé síkban, méretarányosan, berajzolok minden releváns tényezőt, és akkor majd látom jobban. 

Aztán kedden, amikor a legkedvesebb bajtárs kolléganőm megkérdezte, hogyan áll a lakásprojekt, már el is tört a mécses, könnyek között mutattam neki az akkor már szinte kész rajzaimat, amit a táskámban hurcibáltam magammal abban a reményben, hogy ha eleget nézegetem, majd rájövök, hol rontottam el, mert biztos elrontottam, valami tuti nem jó, de legalábbis majd felrakva nem lesz jó. Olyan kedves egyébként, megvigasztalt, hogy nagyon szép lesz, ne aggódjak... 

...majd rákérdezett a wc-re, én pedig ezen a ponton rájöttem, hogy basszus tényleg, a wc-t el is felejtettem. Szerencsére annak a falait megrajzolni volt a nehezebb, a többi adta magát, a Geberit-blokkot rejtő patka legyen kék, egy virág fölé, kettő a szemközti falra, semmi meglepő. 

17 fotókereső lapot áthajtva találtam egyetlen képet, ahol a mosdókagyló szélei túl lógtak az eltérő színű sávon, ha pedig legalább egy létezik a világban, akkor elfér mellette még egy, nem görcsölök tovább rajta. Olyan törvényt sem találtam, hogy a bordűrt csak vízszintesen lehet rakni, így aztán beletörődtem, hogy én függőlegesen szeretném látni a falon, ha fehér lesz benne a fuga, nem szúr szemet, hogy a lapok magasságától eltér a hossza. Amúgy a többi helyen világosszürke fuga, mert a fehéret nem szeretem, olyan hideg...