Karácsonyi szezon... Már a szótól is a hideg futkos a hátamon.

Tudható rólam, hogy a "Milyen színű legyen idén a Karácsonyfa"-problémakör nem tud felizgatni csöppet sem, leginkább csak felidegesíteni tudnak vele. A karácsonnyal kapcsolatosan ilyen még a "kinek mit és hol", az ajándékok becsomagolása, a teríték és a dekoráció témakör, szóval nagyjából az egész, amivé lett a "biznisznek" és a divatmajmolásnak köszönhetően. Nekem jó az egyébként használatos ünnepi teríték, egyetlen ünneplős terítőm van, esetleg veszek egy szép gyertyát vagy karácsonyi asztaldíszt a piacon, aztán jól van. Igénytelennek nem tartom magam, csak valamiért úgy érzem, hogy ezen nem múlik semmi, régen is elvoltak az emberek a kis választékkal vagy éppen annak hiányával, mégis voltak szép karácsonyaik, akkor én minek kergessem bele magam?! Karácsonyi kirakodóvásár: forralt bor, kürtös kalács, sült kolbász. Kész. Ezen túlmenően nem érdekel.  

Általában is a vásárlásnak azt a részét utálom, amikor nem tudom, hogy mit akarok, vagy ha tudom is, azt nem tudom, hogy hol fogom megvenni, és ezért keresgélni kell. Borzasztó. Azt szeretem, ha tudom hol és tudom mit, célirányosan bemegyek, kiválasztom, kifizetem és kijövök boldogan. Vannak a fejemben kategóriák, mondjuk hogy harisnya = Calzedonia, cipő = Tamaris, ruha  = C&A, smink, körömlakk = DM (esetleg Rossmann), lakberendezés = IKEA, műszaki cikk = Media Markt, stb. és ha éppen kell valami, bemegyek oda, máshová pedig csak akkor, ha az adott helyen nem tudom beszerezni valamiért. Leginkább egyébként az van, hogy inkább kompromisszumot kötök, csak máshová menni ne kelljen. Engem te nem igen látnál üzletről üzletre céltalanul bolyongani, "ötleteket gyűjteni", keresgélni, mert nem. Előbb látnád, hogy a neten kikeresem, hogy aztán majd bemenjek célirányosan abba a boltba, amit otthon a gép előtt kikotortam. Az üzletek forgataga, a tömeg, az a sok türelmetlen ember, a zsúfoltság kikészít egyszerűen, még olyankor is, ha nincs karácsony, hátmég. Az egyetlen hely, ahol bármennyi időt el tudok tölteni, a könyvesbolt, mondjuk a városunkban lévő többszintes, és bármelyik Libri, leülni, beleolvasni és ott ragadni. 

Elkezdődött, én viszont tartom magamtól távol, ameddig csak lehet, amennyire csak lehet. 

Délután viszont séta a gyerekkel, forralt bor és forró csoki a főutcán...

Élvezzétek inkább egymást a tárgyak imádata helyett!