...de még jobb lesz holnap haza menni, végre a saját kádamban elnyúlni, a saját ágyamban aludni, meg a többi. Talán öregszem, vagy nem tudom, de a szülői ház már "csak" a szülői ház, nem az én vackom. 

Ma reggel hajnali ötkor kidobott az ágy: ahogy virradt és rékezdtek a madarak, ébresztettek engem is. Kicsim még aludt, nekem viszont nem akaródzott álmatlanul forgolódni, így inkább kiültem a kertbe a kávémmal. Félkómásan 5 féle madarat számoltam meg, de arra nem sikerült rájönnöm, melyik milyen fajta - kivéve a baglyot -, továbbá eljutottam odáig, hogy valamelyik közülük otthonról kedves ismerős.  

Este az erdőből hazafelé egy kis földúton jöttünk, és olyat láttunk, amilyet még azelőtt sosem: vonuló vöröshangya sereget! Valami dolguk volt az út túl oldalán, de arra nem sikerült rájönnünk, pontosan hova tartanak és miért, mert átérve eltűntek a fák között...

Szóval semmi extra idill. 

...de mondjuk nem tudok rájönni, hogy az előzőben a felsorolásnál miért nem látszanak a pöttyök, valamit kezdenem kellene még a túl apróbetűs részekkel (csak ahhoz ki kellene bogyózni, hogy a CSS izében hol vannak), meg tolakodónak érzem ezt az erős szürke hátteret is a bejegyzésekhez, nem érvényesül miatta a szép kép, amit mögé tettem. 

Ilyenek. Mindegy.

Hiányzik még a régi csillagos egem, bánkódok azért, hogy nem tudtam szépen felbuherálni ide, de hát ez van. Talán jelzésként kellene értékelnem, hogy ami ott van, az...

Most picsogok. 

• nem a saját ágyamban hajtom álomra a fejem és már az elalvás sem megy úgy, mint otthon
• reggel botorkálok ki félálomban a konyhába, és nem találom a cukrot
• nincs kávé, csak cappuchino
• fémkanállal kell csörömpölni
• (...)

Ezekről most eszembe jutott a "harag"-os könyvemnek az a része, ami arról szól, hogy az emberek élete tele van apró mankókkal, és a harag egyik forrása, amikor valamiért ezeket a mankókat nélkülözni kell. Ha valaki kiegyensúlyozott, tud rugalmas lenni, nem borul meg a kis lelke a legkisebb változástól, tud nagyobb gond nélkül alkalmazkodni, ellentétben azokkal, akik már a legkisebb mankójuk akár időleges elvesztése miatt dühöngenek. Utóbbinak olyankor meg kell állni és el kell gondolkoznia azon, mi is dühíti valójában? A keményebb ágy, vagy a biztonságérzetének elvesztése? 

(Hümmög)