A nap kérdése

Neked mi a szeretetnyelved?

Elmondom, miért kérdezem.

Képzeld el, hogy van két ember. Most mindegy, hogy barátok, szeretők, családtagok, stb. a lényeg az, hogy bármi okból kifolyólag szeretetet éreznek egymás iránt, biztosan tudják, hogy szeretik a másikat. Aztán egy napon kiderül, hogy valamiért ezt a másik mégsem úgy éli meg; valamiért mégsem érzi ezt a szeretetet, és ennek esetleg hangot is ad, amin persze a másik jól meglepődik, sőt kifejezetten rosszul is esik neki, hogy megkérdőjelezik az érzéseit. Esetleg még fel is csattan, hogy dehát hogy-hogy nem érzed, mikor én.... És ide fel is sorol jó sok mindent, amiből - szerinte - a másiknak tudnia kellene, hogy szeretve van. 

Tudod miért lehet ez? Mert az okosok szerint "nem elég" szeretni a másikat, az ő szeretetnyelvén kell szólni hozzá ahhoz, hogy ezt ő is érezze. 

Én sem tudtam ám, hogy ennek milyen nagy jelentősége van, de aztán a tavasszal egy kedves ismerősömtől kaptam egy tesztet, amit már ő is kitöltött és nagyon hasznosnak talált, és ezért nekem is ajánlotta, hátha általa jobban megismerném magam én is, ahogyan neki is sikerült. Végigmentem rajta becsülettel, és mikor kiértékeltem, meg is értettem egy csomó mindent. 

Az jött ki ugyanis, hogy az én elsődleges szeretetnyelvem a minőségi idő, míg a másodlagos szeretetnyelvem a testi ölelés/érintés

Ezen a ponton eszembe jutott egy néhány hónappal korábbi beszélgetés a barátnőmmel, ami arról szólt, hogy mostanában olyan keveset találkozunk, ha találkozunk is, mindig rohan, sokszor egy puszi nélkül szalad tovább, és nekem annyira hiányzik. Megkérdeztem tőle, hogy talán már nem szeret úgy, mint régen? Ekkor ő szemrehányóan felcsattant, hogy dehát a múltkor is hozott nekem finom teafüvet a teaházból, meg egyébként is emlékezzek vissza, milyen sokszor kapok tőle valami apróságot, hát már hogy ne szeretne! Én is rettentő rosszul éreztem magam ezek után, borzasztó lelkiismeretfurdalásom lett, mert láttam rajta, hogy tényleg igazságtalannak érzi a sérelmem; szabadkoztam is, hogy tudom én ezeket és értékelem, mégis valamiért úgy érzem, hogy nem szeret már annyira:(

Mikor ezt a tesztet megcsináltam, világossá vált számomra, hogy elhalmozhat engem a világ legdrágább teafüveivel, hozhat nekem akármennyi ajándékot... Persze jól esnek ezek is nekem, értékelem a teafüvet és más ajándékokat, amiket kapok tőle, DE NEM EZEKBŐL FOGOM ÉREZNI A SZERETETÉT, hanem abból, hogy találkozunk, közös programokat szervezünk időnként és abból, ahogy átölel, puszit ad, fogjuk egymás kezét egy kicsit beszélgetés közben. Ezek után gyorsan meg is kértem, hogy töltse ki ő is megtudni, "milyen nyelven kell szólni hozzá ". Nem meglepő módon kiderült, hogy az ő szeretetnyelve az ajándékozás. Ebből megértettem, hogy ezért hoz nekem folyton kedves ajándékokat időről időre: hiszen ha az ő szeretetnyelve az ajándékozás, számára ebben nyilvánul meg a szeretet.

Mióta ismerjük egymás szeretetnyelvét, sokkal jobb a kapcsolatunk: többet találkozunk munkán kívül, nagy öleléssel köszöntjük egymást és búcsúzunk, teafű helyett puszit kapok, én pedig mindig viszek neki valami apróságot, és minden reggel a melóba beérve főzök neki egy finom teát, mert úgy imádom.

Azóta már találtam a neten is erről szóló tök jó oldalt:)