Nem az a baj, hogy fáraszt az ingázás. A napi 2x fél óra sétát kifejezetten élvezem, hetente ha egyszer szállok metróra. Azzal van bajom, hogy kevés az együtt töltött idő és az itthon-létezés. A várost világosban leginkább csak hétvégén látom, akkor is csak boltba menetben vagy egy-egy bicajozás, séta alkalmával, mert hosszabb időre kimozdulni nem igen van már kedvem olyankor és Bandita is vonakodik tőle.

Nem könnyíti meg a dolgot a MÁV sem; volt már egy órával is hosszabb a menetidő, a 20-30 perc késés is hetente legalább egyszer előfordul. A tanítók nem igazán együttműködők: még az sem volt evidens számukra, hogy ne fogják bent a gyereket az iskolában sötétedés után, hanem küldjék haza a négyig esetleg el nem készült leckével, hogy majd befejezzük itthon. Fél ötkor még nem hív a gyerek, keresem nem veszi fel, a tanárnő nem veszi fel, engem meg szétvet az ideg, mi a picsa van. A másik tanítója pedig még arra az fb-s levélre sem volt képes válaszolni, hogy mikor lesz fogadóóra (a levelet pedig "látta")*, amikor meg két nap várakozás után hívtam telefonon, rám förmed, hogy "Anyuka! Be volt írva az üzenőbe!", majd elköszön, mielőtt észbe kapok. Anyuka hazaérve megnézi, t'án káprázott a szeme, attól nem látta a beírást, majd visszaírja az üzenőben, hogy "Kedves Tanító! Engem nem a két héttel ezelőtti (tehát már elmúlt), hanem a soron következő fogadóóra időpontja érdekel. Kérem tájékoztatásukat. Tisztelettel..." Ilyenek. 

A munkahely jó (most hagyjuk a szobatársat, nem releváns), több a pénz is, mivel ketten vagyunk, ez még fontosabb szempont, mint egyébként lenne. Ebből pedig az következik, hogy a fiam és az otthonom "viszem magammal" oda, ahol a meló van. 

Szóval akkor most megint veszek egy balkanyart "tudatosan-spontán", és amint lehet, költözünk. Szerencsére Banditának nincs már ellenére, bár kikötés, hogy legyen jó a paradicsomleves az új suliban:) Azon már nem lepődik meg a Kedves Olvasó, hogy előbb születik meg az elvi döntés, és utána keresem meg a megoldást a kivitelezéshez... Nem lesz egyszerű nyilván, mert van itt némi berögzített devizahitel és hozzá jelzálogjog; legfeljebb egy füst alatt ezektől is megszabadulunk.