Ma délben hosszas tipródás után elküldtem azt a levelet, amiben a gyerekem apját (és másolatban a feleségét) arra kérem, hogy legyen szíves megjelölni azt a legalább 3 hetet a nyár hátralévő részéből, amikor Bandita náluk lesz, emlékeztettem arra, hogy a kapcsolattartás nem csak jog, hanem kötelesség is, és jeleztem, hogy ha ezt most nem sikerül megnyugtatóan rendezni, a gyámhatóságtól fogom kérni a kapcsolattartás szabályozását. 

Itt tartunk. 

...és ha így haladok, nagyon sokáig még. 

Bandita a héten nem volt itthon, így tegnap egyedül fogtam hozzá a munkának. Múlt vasárnap vettem tükörglettet, és kellett pár szerszám is (ráadásnak pedig megleptem Banditát egy nyuszifüles kaktusszal, nagyon cuki), jól felpakolva indultam el itthonról, és bár 6 órám volt zárásig, alig valamire jutottam*.