Gyökkettővel, egy óra alatt 30 cm-t haladva a szegéssel úgy felkúrtam az agyam, hogy elkezdtem kikotorni a nagyszekrényből a varrógépet. Úgy egy éve hosszú nemtalálomabaját-kínlódás után durcásan elcsomagoltam; ma türelmesen kiderítettem, hogy szimplán nem volt jól befűzve a cérna... No comment. 

Kész vagyok két darabbal, mert szép vagyok, ügyes és okos amiket már fel is raktam! Holnap reményeim szerint meglesz a másik kettő is, és akkor már szépen fog ráncolódni. Oké. Jogász vagyok, ennek megfelelően nem sikerült rájönni, hogyan lehet A-ból B-be egyenesen elvágni gyűrt agyagot, a varrás pedig még szamárvezetővel is hullámos lett. Mégis olyan elégedettem gyönyörködtem benne, mintha aranyból volna. Összehúztam, széthúztam, össze, szét... Jól van.