...csak mert utólag már minden részletre kiterjedő beszámoló amúgy sem menne. 

Szép képes blogokat nem kaptok:)

Ugyanazért szerettem meg Williamet, amiért a Hűtlenség blogot: mert szembe megy korunk prüdériájával, ami szerintem még mindig létezik, és minden képmutatást nélkülözve mondja ki a "kimondhatatlant". Mert tudod az van, hogy kizárólagosságot hirdető körökben olyan szintű, totális intolerancia van, aminek az eredményeképpen egyszerűen nem lehet még csak együtt gondolkodni sem, nem hogy a más véleményt közölni anélkül, hogy ne minősítenének rögtön a szabados elveid miatt. 

Szóval legyetek nyitottak és befogadók! 

update (2014. március 29. 17:28): Úgy tűnik, William bezárta a blogját, ezért levettem a listáról. Ha észlelem, hogy újra ír, majd aktiválom a linket. A Hűtlenség-blogot pedig levettem a listáról, ne csaljatok, hanem beszélgessetek egymással. 

Most mondhatnám szenvedősen, hogy egész délelőtt a konyhában voltam, hogy délre kétféle kaja  legyen az asztalon, de nem lenne igaz:) Persze hülye én elfelejtkeztem az ünnepről, így 6:10-kor szokásosan csörgött az óra. Visszaaludni már nem tudtam, de visszabújtam a kávémmal az ágyba és csak úgy voltam. Fél nyolckor pedig már a gyerkőc is jelentkezett nálam, majd 11-ig ejtőztünk még:)

...végre itt van. Olyan sok minden történt, csak egyszerűen fáradt vagyok írni róla. Talán holnap, mert dokumentálni ugye kell.

Elöljáróban annyit, hogy a k* anyját az olyan pedagógusnak, aki az ügyeletes pszichopata által bántalmazott gyerekem panaszát azzal rendezi el, hogy "rendezzétek el fiúk egymás közt".