A kérdés "kiprovokálója" ez a Hűtlenség-blogba beírt hozzászólás volt; arra reagálva tettem fel ezt a számomra húsbavágó kérdést és lett belőle ez a beszélgetés: 

Miért jó nekem az, ha a pasim a kedvemért kényszerűen "önmegtartóztat"? 

Ez a meggypiros lepedő a legjobb dolog, ami a héten történt velem! Olyan gyönyörű!♥

Élet van benne...

Egészen konkrétan szinte semmi nem lett persze, ahogyan ebből sem, a "tudatosság" fejlesztése jegyében, helyette viszont kifestettem a fürdőszobát spontán:) 

...most lett vége, én pedig kényszeresen ragadtam magamhoz a billentyűket, hogy gyorsan tisztába tegyem a bennem kavargó érzéseket. 

Addig is, amíg eldöntöm, láthatóvá teszem legalább a december hónapot, valamint azokat a bejegyzéseket, amikre azokban visszahivatkozás volt. 

Nem akarok elmenekülni. 

Kellene írni a sok, megörökíteni elmaradt történésről és érzésről, csak valamiért olyan nehezen jönnek a szavak... Urrá lett rajtam valami mérhetetlen szomorúság, amit nem tudok elkergetni, bárhogy szeretnék.