Mer' az apád...! Mer' az anyád...!
Tegnap este fél óra különbséggel, két felvonásban hallgattam végig ugyanazt a panaszáradatot, két szájból.
nagytörvényű! makacs! ha bevesz valamit a fejébe, nem lehet kiverni belőle! nem figyel rám! nem hallgat rám sosem! miatta nem megy az üzlet sehová sem! mondok valamit, rögtön a plafonon van tőle! ha én nem lennék, sehol sem tartanánk!
Nem is folytatom.
Két ember, akik szeretik egymást, de iszonyatosan elkúrták valahol az úton. Most, 34 év után pedig már fáradtak a változtatáshoz, csak a hibáztatás megy, de az nagyon.
De jó nekem, és ez már a langyos állóvíz-címke.
