"Térdeljünk partnerünk fejéhez, arccal a lába felé..."

A masszázs-könyvemből azokat a fogásokat szeretem a legjobban, amik így kezdődnek, mert olyan izgalmasan  is folytatódhatnak akár: ha nem vigyáz az ember, egykettőre 69-ben találhatja magát.

De ha már a szex megint szóba került, elmondom, mi volt ma: SIKERÜLT....

Mert tudod (hisz már írtam is, így olvastad talán), hogy az ebéd utáni egyedül kávézás az egyik legmegfelelőbb időpont a diagnisztikai célú fantáziálásra, és bár nem írok erről napi szinten, én azért hallgattam a Doktornőre és nem adtam ám fel a múltkori piros lámpa után:). El kell mondjam, hogy nem volt egyszerű, hisz egy-egy próbálkozáskor jó, ha egy-egy gombot léptünk előre, vagyis le, mígnem aztán a múltkori szenvedélyes álmom rengeteget lendített az ügyön, vagy mondhatnám azt is, hogy az álombéli partnerem lendített rengeteget az ügyön ismét;). 

Aztán segített az is, hogy találtam egy cikket, és arra gondoltam, hogy az abban foglaltak talán segíthetnének a továbbhaladásban, és tényleg. 

Szóval - persze kizárólag terápiás célzattal, és kizárólag az ügy érdekében - "vele" prógáltam meg végigmenni ezen és képzeld, ma végre sikerült!

Na jó, azért az igazság az, hogy nem rögtön, mert - még gondolatban is - több alkalommal  röhögőgörcsöt kaptunk közben, ami miatt aztán másnap mindig "kezdhettük előről", de végül ma már nem volt röhögőgörcs, piros lámpa pedig végképp nem, és olyan nagyon megnyugodtam, hogy akkor csak nem maradok így, hisz már szeretkeztem kétszer álmomban, most pedig elképzelni is el tudtam, nem csak a gyönyörűséges álmaimat vagyok képes felidézni... 

Tudom, tudom, most biztos emlékeztetnél rá legszívesebben, hogy az álom mindig csak álom marad, és az elképzelések sem szoktak valóra válni, de én most ezzel nem akarok törődni, csak szeretnék örülni egy kicsit...