Megnéztem egy rakat filmet, amíg gyógyultam
Jó sokáig tartana mindről írni, meg unalmas is lenne, mert szerintem nagy részét már csak én nem láttam eddig, így csak egy-egy mondatot róluk, ami eszembe jutott, mikor néztem őket:
Törés: Azért szerettem, mert megint arra jó példa, hogy jogász lehet bárkiből, de igazi jogász csak akkor leszek, ha hiszek abban, amit csinálok, nem csak a pénzt hajkurászom. Na nem is leszek gazdag sosem.
A rítus: Hiszek Istenben.
Álmatlanság: Akkor vagyok igazán bátor, ha képes vagyok vállalni a felelősséget a tetteimért akkor is, ha rám nézve súlyosak a következmények.
Emlékezz rám: "Ha szeretlek, számíthatsz rám mindenben, elviszem a hátamon az összes terhedet, hogy neked könnyebb legyen, de téged magadtól megmenteni nem tudlak."
Kedves John: Hiába van a kezedben fegyver, hiába erős a karod, igazi férfi akkor vagy, ha van belső tartásod. Meg eszembe jutott az is, hogy sokszor ahhoz kell a legtöbb erő, hogy vállalni tudjuk a gyengeségünket magunk előtt és akár a másik előtt is.
Szívedbe zárva: A szeretet nem pusztába kiáltott szó, hanem cselekvés.
August Rush: Egy egyéjszakás kaland is szólhat örökre, és a zenére mindig számíthatok. (Amúgy ez az egyetlen, amit nem először néztem meg; már vagy 100-szor láttam, az egyik kedvenc filmem.)
Na és ha már itt tartunk, így szól a telefonom, mióta lecseréltem a régiről, hogy ne emlékeztessen a múltra:
Ezen túlmenően volt JAG, Bostoni halottkémek, NCIS, Rush, Ügyvédek, Jog/Ászok és House is dögivel, hogy már meg is untam. Imádom a jó kis gyilkosságos és gondolkodós filmeket.
Volt még az is, hogy attól tartok, megsértettem a Paradise Lostot. Mert hát az úgy volt, hogy péntek éjjel nem tudtam elaludni a melegtől, és hosszas forgolódás után úgy döntöttem, ez az este éppen megfelelő arra, hogy meghallgassam a Tragic Idolt, amit épp le tudtam tölteni aznap. Az egész olyan tök kurva jó volt: a szobában teljes sötétség leszámítva egy szál gyertyát, én pedig szépen úgy, ahogy voltam meztelenül elnyúltam a kikötözős ágyamon a kezemben egy pohár borral és szépen meghallgattam az egészet eléjétől a végéig becsukott szemmel. Idillikus állapot.
Na és erre mi jutott eszembe ott az ágyon fekve, erről a pillanatról?? Ez a szám.
Hát értél már ilyet?