In the cut
Ha visszagondolok a szenvedélyre, olyan voltam, mint a vak, aki nem fél a sötétben.
Semmi. Minden.
34
Még jó, hogy éppen mára voltam beírva fodrászhoz, így búcsút is vettem a szép hosszú hajamtól erős felindulásból, mert hiszen minek, ha nőbb nő nem leszek tőle úgysem...
A nap tanulságaival majd jövök máskor, mára eleget lelkiztem.
Na jó, kicsit mégis.
Az olyan "szeretet", ami mástól elfogadni és másnak adni nem enged, nekem egyszerűen nem kell és ilyet tőlem el sem várhat senki.
...nem meglepő, hogy ezt éppen ma rögzítem mementonak, ugye? :(
Éjszakára
Egy találomra kattintás az oldalsávban játék közben... Biztos mert éppen ilyen szomorú vagyok, most jó is ez.
Nem tudom, mi bajom
Mondjuk azt, hogy közelgő szülinap miatt érzett mély depresszió, mert ez olyan drámaian hangzik, és legalább romantikus.
Fáradt vagyok kifejteni, majd talán holnap. Addig is a címke beszél.
Most Scarlett O'hara-nak képzelem magam, aki mindig minden fájdalmas problémát azzal hessegetett el, hogy "majd holnap", de őt legalább Buttler kapitány akkor is szerette, amikor az agyára ment.
Vagy éppen azért.